A MI KARÁCSONYUNK - 1992

Beköszöntõ

A betlehemi csillag üzenete

Történt pedig azokban a napokban, hogy Augustus császár rendeletet adott ki: írják össze az egész földet. Ez az elsõ összeírás akkor történt, amikor Szíriában Cicenius volt a helytartó. Elment tehát mindenki a maga városába, hogy összeírják. Felment József is a galileai Názáretbõl a júdeai Betlehembe, Dávid városába, mert Dávid házából és nemzetségébõl való volt, hogy összeírják jegyesével, Máriával együtt, aki áldott állapotban volt. Amíg ott voltak, eljött szülésének ideje, és megszülte elsõszülött fiát. Bepolyálta, és jászolba fektette, mivel a szálláson nem volt számukra hely.
Pásztorok tanyáztak azon a vidéken a szabad ég alatt, és õrködtek éjszaka nyájuk mellett. És az Úr angyala megjelent nekik, körülrgyogta õket az Úr dicsõsége, és nagy félelem vett erõt rajtuk. Az angyal pedig ezt mondta nekik:

"Ne féljetek,
mert íme, hirdetek nektek nagy örömet,
amely az egész nép öröme lesz;
Üdvözítõ született ma nektek,
az Úr Krisztus, a Dávid városában.
A jel pedig ez lesz számotokra: találtok egy kisgyermeket, aki bepolyálva fekszik a jászolban.
És hirtelen mennyei seregek sokasága jelent meg
az angyallal, akik dícsérték az Istent, és ezt mondták:
Dicsõség a magasságban Istennek,
és a földön békesség,
és az emberekhez jóakarat"
(LK 2,1-14)

Nehezebb lenne szebb gondolatot mgfogalmazni mint: "...békességet a jóakaratú embereknek a földön!" Babits Mihály Karácsonyi énekében a kis Jézus megszületése egyben a Remény megszületése, amely mindannyiunk lelkét betölti, hiszen bízunk benne, hogy szebbé igazságosabbá, becsületesebbé, szeretetteljesebbé tehetjük életünket ezen az ellentétektõl szebdalt, erõszakos, ideges, fel- és megoldhatatlannak tûnõ problémák tömegétõl terhes, olykor embertelen világban.

"Szeress hát minket is koldusokat!
Lelkünkben gyújts pici gyertyát sokat.
Csengess éjünkön át, s csillantsd elénk
törékeny játékunkat, a reményt."

Szeretnénk, ha a Budapest Sportcsarnokban sokezren gondolnánk együtt a karácsony igazi tartalmára, a kis Jézus, a Remény megszületésére, ha néhány órára megfognánk egymás kezét, õszíntén és szeretettel néznénk egymás szemébe, ha képesek lennénk ember módjára viselkedni egymással, ha tudnánk közösen a széprõl és a jóról, emelkedett lélekkel sz álmainkban megjelenõ szebb világról gondolkodni. Szeretnénk, ha a sok kis családi közösség igazi nagy közösséggé válna. Korunkban - amelynek szétzilálódott viszonyai közepette szétszakadtak a családok, szétrobbantak a bensõséges, nyugodt, kiegyensúlyozott családi közösségek - szükségünk van arra, hogy a család becsületét újra visszaállítsuk. azt szeretnénk, ha a szeretet ünnepén a minket szétszakító ellentéteket félre tudnánk tenni, le tudnánk ülni a nagy közös karácsonyi asztalhoz, hogy gyûlölködés, cinizmus és agresszivitás nélkül megpróbáljuk egymás szavára figyelni.

Szörényi Levent                                 Koltay Gábor